Június 22

Június 22. a Gergely-naptár 173. napja ( szökőévekben a 174. ), tehát 192 nap van hátra az év végéig.

Történelmi évfordulók május · június · július

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Események [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

Politika és világügy [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• Kr.e. 168 Kr.e.: Három év háborúskodás után Aemilius Paullus vezette római hadseregnek sikerül legyőznie a macedón erőket a görögországi pydnai csatában, és ezzel megsemmisíteni Diadochi Antigonida királyságát .
• 0 363: Julianus római császár szászánidák elleni hadjárata során Ktesifon sikertelen ostroma után következik a marangai csata , amely döntetlenre végződik. A négy nappal későbbi újabb összecsapásban a császár súlyos sérüléseket szenved, amelyekbe belehal. Utódjának , Joviannak meg kell egyeznie a Róma számára kedvezőtlen békével .
• 0 813: Az adrianopolyi csatában , majdnem két évvel a Warbiza-hágói csata után, a bolgárok újabb súlyos vereséget mérnek a Bizánci Birodalomra I. Mihály vezetésével , és öt nappal később Konstantinápoly kapujában lépnek ki.
• 1372: A százéves háború alatt kétnapos La Rochelle-i tengeri csata kezdődik egy francia-kasztíliai és egy angol flotta között.
• 1450: Az első őrgrófi háború bambergi békeszerződéssel ér véget . Nürnberg szabad császári városa visszaszerzi a brandenburg-ansbachi Albrecht Achilles őrgróf által meghódított összes területet .

• 1476: A svájci konföderáció a burgundi háborúk részeként legyőzi Merész Károlyt a murteni csatában .
• 1527: Fatahillah Demak Királyság hercege és csapatai elpusztították a mai Indonéziában található Szunda Kelapa kikötővárost, amely a portugálokkal szövetséges volt, majd ugyanezen a helyen felépítette Jakarta városát .
• 1593: A sisseki csatában a horvát-habsburg-magyar csapatok le tudják győzni a kupa határfolyón keresztül betörő oszmán hadsereget , amely jelentős túlerőben van. 20 000 katonájának és parancsnokának halála készteti III. Murád szultánt. a II. Rudolf császár elleni formális hadüzenethez , amely kitörte az úgynevezett hosszú török ​​háborút .

• 1633: Galileo Galilei -t Rómában bíróság elé állítják Kopernikusz heliocentrikus világnézetének védelmében .
• 1772: Válaszul James Somerset rabszolga keresetére , William Murray brit földbiró, Mansfield grófja törvénytelenné tette a rabszolgaságot Nagy-Britanniában.
• 1784: Karl Theodor bajor választófejedelem rendelettel betilt minden olyan titkos társaságot, amelyet szuverén megerősítés nélkül alapítottak, beleértve az Illuminátus rendet is .
• 1815: Napóléon Bonaparte másodszor és egyben utoljára lemond francia császári posztjáról .
• 1825: Amikor az egyiptomi csapatok visszafoglalták az Oszmán Birodalomtól Ibrahim pasa vezetésével a Peloponnészosz -parti Tripolit , amelynek körülbelül 10 000 lakosa volt, a keresztény lakosságot lemészárolták, a város pedig leégett. Ez megbosszulja a görög forradalom idején a török ​​helyőrség és civilek ellen 1821-ben elkövetett görög mészárlást .
• 1911: A brit királyi pár , V. György és Mary of Teck megkoronázzák a Westminster Abbeyben .
• 1919: Jens Oliver Lisberg joghallgató kitűzte a Feröer-szigetek első zászlaját szülővárosában , Fámjinban .
• 1933: Wilhelm Frick nemzetiszocialista belügyminiszter eltiltja az SPD-t minden tevékenységtől .
• 1940: Franciaország aláírja a Compiègne-i fegyverszünetet Németországgal.
• 1941: A német-szovjet háború , amely 1945 májusáig tartott, a Szovjetunió német megszállásával kezdődik Barbarossa hadművelet néven .
• 1941: A horvátországi Sziszakban megalakul az első jugoszláv partizánegység , hogy harcoljon a német Wehrmacht ellen a balkáni hadjárat után megszállt és felosztott Jugoszláviában .
• 1944: Megkezdődik a Bagration hadművelet , amelynek során a Vörös Hadsereg nagyrészt megsemmisíti a német hadseregcsoport központját .
• 1945: Az Indonéz függetlenség előkészítésével foglalkozó vizsgálóbizottság különleges bizottsága bemutatja a Jakarta Chartát .
• 1953: A nyugat-berlini szenátus úgy dönt, hogy a Charlottenburger Chaussee-t Straße des 17. Juni -ra nevezi át az NDK-felkelés emlékére .
• 1964: François Duvalier ("Papa Doc") haiti diktátort hivatalosan életfogytiglani elnökké nyilvánítják, miután a nép jóváhagyta az alkotmánymódosítást.
• 1983: Emanuela Orlandit , egy pápai inas 15 éves lányát fényes nappal elrabolják az utcán.

• 1990: Miközben Berlinben megkezdődik a Kettő plusz Négy Szerződés tárgyalásának második fordulója, a Checkpoint Charlie -t felszámolják.
• 1996: Az Arab Liga kairói csúcstalálkozója megerősíti elkötelezettségét a béke mellett, és felhatalmazást ad Egyiptomnak , hogy nyomást gyakoroljon Izraelre a békefolyamat folytatására.
• 2004: A csecsen terroristák összesen 90 embert öltek meg a lázadók Ingusföld elleni támadása során rakétákkal és gránátvetőkkel az állami létesítmények ellen. Köztük van az Ingusföldi Kaukázusi Köztársaság belügy- és egészségügyi minisztere is .
• 2005: Jürgen Rüttgers (CDU) lesz az új miniszterelnök Észak-Rajna-Vesztfáliában , miután Németország legnépesebb államában csaknem 39 évig uralkodott az SPD-ben .
• 2005: A német szövetségi kabinet elfogadja Otto Schily belügyminiszter javaslatát a géppel olvasható biometrikus adatokat tartalmazó útlevél ( ePassport) bevezetésére.
• 2012: Miután az alkotmánybíróság menesztette Yousaf Raza Gilanit , Raja Pervez Ashrafot Pakisztán miniszterelnökévé választották.
• 2012: Federico Franco korábbi alelnököt nevezik be Paraguay új elnökévé, miután Fernando Lugo elődjét a parlament eltávolította hivatalából.

Gazdaság [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• 1865: Az első lovas villamos Németországban Berlinben indul a Brandenburgi kapu és Charlottenburg között térd felett .
• 1998: A „ Konvertibilna Marka ” felváltotta mindhárom meglévő valutát Bosznia-Hercegovinában .

Tudomány és technológia [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• 1675: II. Károly angol király Greenwichben megalapítja a csillagvizsgálót, amely 1884 óta jelenti a fő meridiánt .
• 1936: A Bécsi Egyetemen Hans Nelböck volt diák meggyilkolja egyetemi tanárát, Moritz Schlicket . A Bécsi Kör , amelyben a logikai empirizmust mint filozófiai megközelítést tárgyalják, Schlick halálával ér véget.

• 1936: A Bockstensmann -nal Délnyugat-Svédországban egy 14. századi láptestet találtak, szinte teljesen megőrzött ruházattal.
• 1959: Hatályba lép a francia-német Saint-Louis kutatóintézet (ISL) létrehozásáról szóló megállapodás a fegyverek kutatására.
• 1978: James W. Christy csillagász felfedezi a Charont , a Plútó legnagyobb holdját .
• 2005: Egy feszültségesés több órára megbénítja a teljes SBB hálózatot és ezzel a vasúti forgalmat Svájcban .

Kultúra [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• 1864: Franz von Suppè Pique Dame című kétfelvonásos operettjének világpremierje a grazi Thalia Színházban . Suppé Die Kartenschlägerin című egyfelvonásos operettje alapján készült , amelyet alig két évvel korábban, 1862. április 26-án mutattak be a Theater am Franz-Josefs-Kaiban . Egyik verzió sem sikeres.
• 1996: Megjelenik Észak-Amerikában a Quake első személyű lövöldözős játék .

Társadalom [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• 1634: Rembrandt van Rijn holland festő feleségül veszi Saskia van Uylenburgh-t .

Vallás [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• 0 431: Megkezdődik a harmadik ökumenikus zsinat , az efezusi zsinat.
• 0 816: IV. Istvánt III. Leó utódjának nevezik . pápává választották .

Katasztrófák [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• 1893: A Földközi-tengeren végrehajtott manőverek során a két brit hadihajó , a HMS Camperdown és a HMS Victoria összeütközik Tripolinál . 358 katona, köztük Sir George Tryon flottaparancsnok hal meg, amikor a HMS Victoria elsüllyed.
• 1962: Rossz időben lezuhan egy Air France Boeing 707 -es Guadeloupe -ban . 113 ember hal meg.
• 2000: Egy komp felborul a Jangce folyón Luzhou közelében , a kínai Szecsuán tartományban. 131 halott van. ^{[1] [2]}
• 2002: Egy 6,5-ös erősségű földrengés Iránban 261 ember halálát okozta .
• 2008: A Princess of the Stars fülöp-szigeteki komp zátonyra futott és elsüllyedt a Fengshen tájfun idején . Körülbelül 800 ember hal meg, mindössze 56 utas éli túl a katasztrófát.

A kisebb balesetek listája a Katasztrófa alcikkeiben található .

Sport [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• 1938: A New York-i Yankee Stadionban Max Schmeling az első menetben technikai kiütéssel veszít a nehézsúlyú ökölvívó-világbajnokságért vívott harcban Joe Louis ellen.
• 1941: Az SK Rapid Vienna csapatával a történelem során először nyeri meg egy osztrák csapat a német labdarúgó-bajnokságot . A berlini Olympiastadion döntőjében a bécsiek 0:3-as hátrány után 4:3-ra verték az FC Schalke 04 -et.
• 1974: A hamburgi Volksparkstadionban az NDK csapata Jürgen Sparwasser góljával 1-0 -ra megnyeri a világbajnokság elődöntőjének mérkőzését a nyugatnémet válogatott ellen.
• 1975: Ausztriában megnyílik az első kelet-nyugati irányú hosszú távú túraútvonal a Fertő-tótól a Bodeni-tóig tartó északi alpesi túraútvonallal .
• 1979: A New York-i Madison Square Gardenben Larry Holmes technikai kiütéssel legyőzte Mike Weavert , így ő lett a WBC új nehézsúlyú bokszbajnoka a világon .
• 1980: A labdarúgó Európa-bajnokság döntőjében Németország Horst Hrubesch két góljával 2-1-re legyőzte Belgiumot .
• 1986: Diego Maradona szerzi a híres „ Isten keze ” gólját és az évszázad világbajnoki gólját is az Argentína–Anglia labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében .
• 1991: A Werder Bremen a klub története során másodszor nyeri meg a DFB-Pokalt , büntetőkkel 4-3-ra legyőzve az 1. FC Kölnt .
• 2006: A Japán elleni vb-előkészületi mérkőzésen két góllal Ronaldo megdöntötte Gerd Müller 32 éves rekordját, 14 gólt a világbajnokságon.
• 2006: A labdarúgó-világbajnokság Horvátország–Ausztrália mérkőzésén (2:2) a horvát válogatott Josip Šimunić három sárga lapot kapott, mert Graham Poll angol játékvezető a második sárga lap után (90. perc) elfelejtette kiküldeni. . A 93. percben a harmadik sárga lap után Šimunićot kiállították.
• 2012: A LeBron James amerikai kosárlabdázó vezette Miami Heat megnyeri az NBA-bajnoki címet az Oklahoma City Thunder elleni 4-1-es győzelmével a fináléban .
• 2017: Afganisztán és Írország teljes jogú tagja lesz a Nemzetközi Krikett Tanácsnak (ICC).
• 2018: Megkezdődik a 18. Mediterrán Games , amelyre a spanyol Tarragona városában kerül sor július 1-ig .

Az atlétikai világrekordok bejegyzései az adott szakágban, az Atlétika alatt találhatók . A labdarúgó vb-mérkőzésekre vonatkozó bejegyzések a foci vb aloldalain találhatók . Ugyanez vonatkozik a labdarúgó Európa-bajnokságokra is .

Született [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

A 18. század előtt [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• 0 916: Saif ad-Daula , Aleppó emírje
• 1332: Bonaventura Badoardo de Peraga , a római katolikus egyház olasz bíborosa
• 1370: Johann von Görlitz , Görlitz egyedüli hercege
• 1378: Walter Hungerford angol nemes
• 1425: Lucrezia Tornabuoni költő, Piero di Cosimo de' Medici (1416–1469) firenzei politikus mecénása és felesége
• 1435: Otto II von der Pfalz-Mosbach (Otto Mathematicus), nádor gróf és bajor herceg, csillagász
• 1512: Daniel von Büren ifjabb , Bréma polgármestere
• 1583: Joachim Ernst , Brandenburg-Ansbach őrgrófja
• 1593: John Gell angol politikus és tábornok
• 1596: Jacob Lossius német evangélikus teológus
• 1607: Johann Benedikt Carpzov I , német protestáns teológus
• 1613: Lambert Pietkin , aktív zeneszerző és orgonista a Liège-i apátságban
• 1637: II. Christian , nádor gróf és Pfalz-Zweibrücken-Birkenfeld hercege
• 1637: Joseph Werner svájci festő
• 1653: André-Hercule de Fleury francia bíboros és államférfi
• 1658: VII . Lajos, Hesse-Darmstadt földgrófja
• 1664: Johann Ernst III. , Szász-Weimari herceg
• 1670: Eva von Buttlar , misztikus-libertin szektás és a Buttlarsche Rotte néven ismertté vált csoport névadója
• 1684: Francesco Manfredini olasz hegedűművész és zeneszerző
• 1687: Jacopo Appiani olasz vakoló

18. század [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• 1721: Georg Wilhelm von der Goltz lengyel tábornok és diplomata
• 1722: Pfalz-Sulzbach Mária Anna bajor hercegnő
• 1737: Johann Joseph Anton Huber augsburgi freskófestő és a Császári Városi Művészeti Akadémia katolikus igazgatója
• 1740: Georg Ludwig von Edelsheim , badeni miniszter
• 1744: Johann Christian Polycarp Erxleben német természettudós
• 1748: Thomas Day angol író
• 1757: Andreas Schumann német oktató és író
• 1757: George Vancouver , a brit királyi haditengerészet tisztje, az észak-amerikai csendes-óceáni partvidék felfedezője
• 1758: Joseph McMinn amerikai politikus
• 1760: Joseph Ludwig Colmar , Mainz első püspöke a mainzi érsekség megszűnése után
• 1763: Étienne-Nicolas Méhul francia zeneszerző
• 1766: John Drayton amerikai politikus, Dél-Karolina kormányzója
• 1767: Wilhelm von Humboldt német tudós és államférfi
• 1770: Wilhelm Traugott Krug német filozófus
• 1771: Johann Ernst Plamann német reformpedagógus
• 1772: Karl Heinrich Gottfried Lommatzsch német evangélikus pap
• 1777: Andreas Alois Ankwicz Skarbek-Poslawice-ből , lembergi és prágai érsek
• 1784: Louis Marie Baptiste Atthalin francia tiszt, politikus és festő
• 1793: Tokugawa Ieyoshi , az Edo-korszak 12. sógunja, Japán

19. század [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• 1805: Ida Hahn-Hahn német író
• 1805: Giuseppe Mazzini , a „Young Italy” olasz alapítója a XIX.
• 1806: Émile de Girardin francia kiadó és újságíró
• 1821: Theodor Möbius , német nordist
• 1829: Louis Vautrey svájci római katolikus pap és történész
• 1832: Heinrich de Ahna osztrák hegedűművész
• 1835: Adolf Michaelis német régész
• 1837: Paul Bachmann német matematikus
• 1837: Paul Morphy amerikai sakkozó
• 1837: Ernst Ziller német-görög neoklasszikus építész, épületkutató és régész
• 1844: Theodor Weber német konzul
• 1845: Richard Seddon , Új-Zéland miniszterelnöke
• 1854: Heinrich Eugen Abt svájci politikus
• 1859: Frank Damrosch német-amerikai karmester és zenepedagógus
• 1860: Wilhelm Schneidewind német mezőgazdasági vegyész
• 1861: John Lemmoné ausztrál fuvolaművész, zeneszerző és zenei menedzser
• 1861: Maximilian von Spee , német tengerésztiszt
• 1864: Hermann Minkowski német matematikus és fizikus
• 1874: Viggo Jensen dán súlyemelő, céllövő és atléta
• 1874: Walter F. Otto , német klasszikus és vallástudós
• 1875: Johannes Baader német építész és író
• 1876: José Rolón , mexikói zeneszerző
• 1876: Madeleine Vionnet francia divattervező
• 1879: John Joseph Dempsey amerikai politikus
• 1880: William Cohn német-brit művészettörténész és bűntudós
• 1885: Joseph Arend német politikus
• 1885: Milan Vidmar szlovén villamosmérnök és sakkozó
• 1887: Julian Huxley angol biológus, filozófus és író
• 1888: Lyman Hine , amerikai bob
• 1888: Alan Seeger amerikai költő
• 1888: Jeanette Wolff német politikus és nőjogi aktivista
• 1892: Valerio Arri olasz sportoló
• 1892: Ludwig Bäte német író
• 1892: Robert von Greim német tábornagy
• 1892: Telmányi Emil magyar hegedűművész, karmester
• 1894: Bernard Ashmole brit klasszikus régész
• 1897: Otto Bramm német művészettörténész és folklorista
• 1897: Norbert Elias német-zsidó származású szociológus, filozófus és költő
• 1897: Albert Renger-Patzsch német fényképész
• 1898: Werner Adams német vasúti mérnök
• 1898: Erich Maria Remarque német író ( Nincs új Nyugaton )
• 1899: Hedwig Jochmus német politikus, parlamenti képviselő
• 1900: Oskar Fischinger német filmrendező, az absztrakt film úttörője

20. század [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

1901–1925 [ szerkesztés | forrás szerkesztése ]

• 1901: Luise Albertz német politikus, parlamenti képviselő
• 1901: Luís Armando Rivera dominikai zeneszerző, zongoraművész és hegedűművész

• 1903: John Dillinger , amerikai bankrabló, az első személy, akit az FBI első számú közellenségnek tartott
• 1903: Yamamoto Shūgorō japán író
• 1905: Romano Amerio, italienischer Theologe
• 1905: Walter Leigh, britischer Komponist
• 1905: Hans Körnig, deutscher Graphiker und Maler
• 1906: Anne Morrow Lindbergh, US-amerikanische Ehefrau, Copilotin und Navigatorin von Charles A. Lindbergh
• 1906: Billy Wilder, österreichisch-US-amerikanischer Filmregisseur und Produzent
• 1907: Eriks Ādamsons, lettischer Schriftsteller
• 1908: Beaumont Newhall, US-amerikanischer Autor, Fotohistoriker und Kurator
• 1909: Robert Wehgartner, deutscher Politiker der Bayernpartei
• 1910: Axel von Ambesser, deutscher Schauspieler, Regisseur und Autor

• 1910: Konrad Zuse, deutscher Bauingenieur und Erfinder des ersten funktionstüchtigen Computers
• 1911: Nicolas Naaman, syrischer Erzbischof
• 1911: Harvey Shapiro, US-amerikanischer Cellist und Musikpädagoge
• 1913: Heinrich Hogrebe, deutscher Forstmann und Offizier im Zweiten Weltkrieg
• 1916: Emil Fackenheim, deutscher Philosoph und Rabbi
• 1917: George Fonder, US-amerikanischer Autorennfahrer
• 1917: Jean Hubeau, französischer Komponist, Pianist und Musikpädagoge
• 1918: Cicely Saunders, englische Krankenschwester, Sozialarbeiterin und Ärztin
• 1918: Hans Schaffert, Schweizer evangelischer Geistlicher
• 1919: Henri Tajfel, britischer Sozialpsychologe
• 1920: Paul Frees, US-amerikanischer Schauspieler, Synchronsprecher, Komiker und Drehbuchautor
• 1920: Luciano Negrini, italienischer Steuermann
• 1922: Mousie Alexander, US-amerikanischer Jazzschlagzeuger
• 1922: Osvaldo Fattori, italienischer Fußballspieler und -trainer
• 1923: José Giovanni, französisch-schweizerischer Schriftsteller und Filmemacher

1926–1950[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

• 1926: Ruth Zechlin, deutsche Komponistin
• 1926: Horst Fuhrmann, deutscher Historiker
• 1927: Herbert Hisel, deutscher Humorist
• 1927: Horst Keitel, deutscher Schauspieler und Synchronsprecher
• 1927: Alice Vollenweider, Schweizer Romanistin, Kochbuchautorin und literarische Übersetzerin
• 1928: Ralph Waite, US-amerikanischer Schauspieler (Die Waltons)
• 1929: Adam Zielinski, polnischer Schriftsteller und Unternehmer
• 1930: Juri Petrowitsch Artjuchin, sowjetischer Luftwaffenoffizier und Kosmonaut
• 1930: Roy Drusky, US-amerikanischer Country-Sänger und Songwriter
• 1930: Leonard Lamensdorf, US-amerikanischer Schriftsteller
• 1931: Umberto Arlati, schweizerischer Jazztrompeter und Musikpädagoge
• 1931: Vera Marzot, italienische Kostümbildnerin
• 1932: Amrish Puri, indischer Schauspieler
• 1932: Prunella Scales, englische Schauspielerin
• 1932: Soraya Esfandiary Bakhtiary, zweite Ehefrau von Mohammad Reza Pahlavi
• 1933: Dianne Feinstein, US-amerikanische Politikerin
• 1934: Paul Ambros, deutscher Eishockeyspieler
• 1934: Gerhard Neumann, deutscher Germanist
• 1934: Herbert Schimansky, Richter am deutschen Bundesgerichtshof
• 1936: Hermeto Pascoal, Multi-Instrumentalist und avantgardistischer Musiker aus Brasilien

• 1936: Kris Kristofferson, US-amerikanischer Country-Sänger und Schauspieler
• 1938: Virginio De Paoli, italienischer Fußballspieler und -trainer
• 1938: Jim Shea senior, US-amerikanischer Skilangläufer und Nordischer Kombinierer
• 1939: Robert Kramer, US-amerikanischer Filmemacher
• 1939: Heikki Sarmanto, finnischer Jazzpianist und -komponist
• 1939: Ada Yonath, israelische Strukturbiologin und Kristallographin, Nobelpreisträgerin
• 1941: Raschid al-Ghannuschi, tunesischer Politiker
• 1941: Ed Bradley, US-amerikanischer Journalist
• 1941: Sissy Löwinger, österreichische Schauspielerin
• 1942: Julie Corman, US-amerikanische Filmproduzentin
• 1942: Eddie Prévost, britischer Improvisations-Schlagzeuger
• 1943: Klaus Maria Brandauer, österreichischer Schauspieler und Regisseur
• 1943: Simo Lampinen, finnischer Rallyefahrer
• 1944: Peter Asher, englischer Gitarrist, Sänger, Musikmanager und -produzent

• 1944: Helmut Dietl, deutscher Filmregisseur und Drehbuchautor
• 1944: Volker Koepp, deutscher Dokumentarfilmer
• 1944: Michael Schneider, deutscher Historiker und Politikwissenschaftler
• 1945: Rainer Brüderle, deutscher Politiker, MdB und Wirtschaftsminister
• 1945: Reiner Ganschow, deutscher Handballtrainer und -spieler
• 1946: Eliades Ochoa, kubanischer Gitarrist und Sänger
• 1946: Józef Oleksy, polnischer Politiker
• 1947: Octavia E. Butler, US-amerikanische Science-Fiction-Autorin
• 1947: Claudette Charbonneau-Tissot, kanadischen Schriftstellerin
• 1947: Alain Couderc, französischer Autorennfahrer
• 1947: Howard Kaylan, US-amerikanischer Sänger
• 1948: Todd Rundgren, US-amerikanischer Musiker, Sänger und Songschreiber
• 1949: Pierre Amoyal, französischer Violinist und Dirigent

• 1949: Meryl Streep, US-amerikanische Schauspielerin
• 1949: Peter Gauweiler, deutscher Politiker, MdB
• 1950: Zenonas Petrauskas, litauischer Völkerrechtler und Politiker

1951–1975[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

• 1951: Elvira Bach, deutsche Künstlerin und Vertreterin der Jungen Wilden
• 1951: Karlheinz Stöhr, deutscher Jurist
• 1952: Graham Greene, kanadischer Schauspieler und Oneida-Indianer
• 1953: František Kališ, tschechoslowakischer Radsportler
• 1953: Cyndi Lauper, US-amerikanische Sängerin und Songschreiberin
• 1954: Wolfgang Becker, deutscher Regisseur
• 1955: Mark Galvin, irischer Autorennfahrer
• 1956: Derek Forbes, britischer Bassist
• 1956: Tim Russ, US-amerikanischer Schauspieler
• 1957: Arkadi Ghukassjan, Präsident der international nicht anerkannten Republik Bergkarabach
• 1957: Ron Haslam, britischer Motorradrennfahrer
• 1958: Bruce Campbell, US-amerikanischer Schauspieler
• 1959: Nicola Sirkis, französischer Musiker
• 1959: Stéphane Sirkis, französischer Musiker
• 1960: Erin Brockovich, US-amerikanische Rechtsanwaltsgehilfin
• 1960: Margrit Klinger, deutsche Leichtathletin
• 1961: Patrice Lafargue, französischer Autorennfahrer und Unternehmer
• 1961: Jimmy Somerville, britischer Musiker
• 1962: Jean Arcelin, französisch-schweizerischer Maler

• 1962: Campino, deutscher Sänger
• 1962: Clyde Drexler, US-amerikanischer Basketballspieler
• 1962: Dudley Stokes, jamaikanischer Bobfahrer
• 1963: Antje Kempe, deutsche Leichtathletin
• 1964: Dan Brown, US-amerikanischer Schriftsteller
• 1964: Miroslav Kadlec, tschechischer Fußballspieler
• 1964: Ulrike Sarvari, deutsche Leichtathletin
• 1965: Rico Rossi, italo-kanadischer Eishockeyspieler und derzeitiger -trainer
• 1966: Bernd Hüttner, Politikwissenschaftler
• 1966: Emmanuelle Seigner, französische Schauspielerin
• 1966: Dean Woods, australischer Radsportler
• 1967: Sabrina Lange, deutsche Reality-TV-Teilnehmerin
• 1967: Paul Stanton, US-amerikanischer Eishockeyspieler
• 1968: Darrell Armstrong, US-amerikanischer Basketballspieler
• 1968: Melinda Nadj Abonji, ungarisch-schweizerische Schriftstellerin, Musikerin und Performerin
• 1970: Winfried Gogg, deutscher Handballspieler und -trainer

• 1970: Martin Rütter, deutscher Tierpsychologe
• 1970: Michael Trucco, US-amerikanischer Schauspieler
• 1971: Kurt Warner, US-amerikanischer Footballspieler
• 1972: Zakaria Asidah, dänischer Taekwondoin
• 1972: Michael Wendler, deutscher Schlagersänger und -komponist
• 1973: Craig Alexander, australischer Triathlet
• 1973: Sonya Kraus, deutsche Fernsehmoderatorin
• 1974: Ruslan Alexejewitsch Adschindschal, russisch-abchasischer Fußballspieler
• 1974: Dennis Andersen, dänischer Autorennfahrer
• 1974: Jo Cox, britische Politikerin
• 1974: Donald Faison, US-amerikanischer Schauspieler, Komponist und Rettungsschwimmer
• 1974: Alicia Goranson, US-amerikanische Schauspielerin
• 1975: Keiichirō Hirano, japanischer Schriftsteller
• 1975: Andreas Klöden, deutscher Radrennfahrer

1976–2000[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

• 1976: Joana Prado, brasilianisches Model

• 1977: Bernadette Heerwagen, deutsche Schauspielerin
• 1977: Denis Moschitto, deutscher Schauspieler
• 1977: Jewgeni Jurjewitsch Najer, russischer Schachspieler
• 1978: Pedro Taborda, portugiesischer Fußballspieler
• 1978: Dan Wheldon, britischer Autorennfahrer
• 1979: Thomas Voeckler, französischer Radprofi
• 1980: Davy Arnaud, US-amerikanischer Fußballspieler
• 1980: Stephanie Jacobsen, australische Schauspielerin
• 1981: Mathias Abel, deutscher Fußballspieler
• 1981: Val Hillebrand, belgischer Autorennfahrer
• 1982: Soraia Chaves, portugiesisches Model und Schauspielerin

• 1982: Isabel Edvardsson, schwedische Tänzerin und mehrfache deutsche Meisterin in Standardtänzen
• 1984: Luciano van den Berg, niederländischer Fußballspieler
• 1984: Janko Tipsarević, serbischer Tennisspieler
• 1986: Dwayne Anderson, US-amerikanischer Basketballspieler
• 1986: Ramin Ott, US-amerikanisch-samoanischer Fußballspieler
• 1987: Adli Lachheb, tunesischer Fußballspieler
• 1987: Nikita Rukavytsya, ukrainisch-australischer Fußballspieler
• 1987: Visa Vie, deutsche Moderatorin und Rapperin
• 1988: Torsten Ankert, deutscher Eishockeyspieler
• 1988: Omri Casspi, israelischer Basketballspieler
• 1988: Portia Doubleday, US-amerikanische Schauspielerin
• 1988: Julia E. Lenska, deutsche Schauspielerin und Moderatorin
• 1988: Valentine, deutsche Sängerin
• 1989: Karla Crome, britische Schauspielerin
• 1989: Andreas Mikkelsen, norwegischer Rallyefahrer
• 1990: Jonathan Schmid, französischer Fußballspieler
• 1990: Faruk Vražalić, bosnisch-herzegowinischer Handballspieler
• 1991: Filmore Beck, deutscher Basketballspieler
• 1991: Carlos Huertas, kolumbianischer Rennfahrer
• 1991: Emil Larsen, dänischer Fußballspieler
• 1991: Andrea Micheletti, italienischer Ruderer
• 1992: Mira Elisa Goeres, deutsche Schauspielerin
• 1992: Kodjovi Koussou, deutscher Fußballspieler
• 1992: Alban Sabah, deutscher Fußballspieler
• 1993: Resiuan Muchamedowitsch Mirsow, russischer Fußballspieler
• 1994: Sébastien Haller, französischer Fußballspieler
• 1995: Kasim Adams Nuhu, ghanaischer Fußballspieler
• 1995: Alessio Rovera, italienischer Autorennfahrer
• 1996: Rodri, spanischer Fußballspieler
• 1997: Lorenzo Dalla Porta, italienischer Motorradrennfahrer
• 2000: Åsne Skrede, norwegische Biathletin

Gestorben[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

Vor dem 18. Jahrhundert[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

• 0431: Paulinus von Nola, Bischof und Heiliger
• 0866: Emenon, Graf von Poitou und Angoulême
• 1051: Theoderich, Bischof von Konstanz
• 1101: Roger I., Graf von Sizilien und jüngster Sohn von Tankred von Hauteville
• 1102: Albert III., Graf von Namur, Vogt von Saint Aubian, Stablo und Malmedy
• 1125: Lambert de Saint-Bertin, französischer Benediktiner und Gelehrter
• 1164: Eberhard von Biburg, Benediktinerabt und Erzbischof
• 1246: Theodora Angela, Prinzessin von Byzanz, Herzogin von Österreich und Steiermark, Zisterzienserin im Stift Lilienfeld

• 1276: Innozenz V., Papst
• 1333: Friedrich II., Markgraf von Baden
• 1389: Giovanni de Dondi, italienischer Gelehrter und Hochschullehrer
• 1429: Dschamschid Masʿud al-Kaschi, persischer Arzt, Mathematiker und Astronom
• 1500: Juan de Borja Llançol de Romaní, Bischof von Melfi und Erzbischof von Capua, Apostolischer Administrator des Erzbistums Valencia
• 1501: Ulrich Kreidweiß, Priester und Generalvikar in Köln
• 1504: Johann II., Herzog von Sagan und Söldnerführer des Deutschen Ordens
• 1528: William Carey, englischer Höfling
• 1535: John Fisher, englischer Geistlicher
• 1538: Botho zu Stolberg, Herr zu Wernigerode und Regent über die Grafschaft Stolberg, die Grafschaft Wernigerode und die Grafschaft Hohnstein
• 1553: Girolamo Marini, italienischer Architekt und Militäringenieur
• 1569: Melchior Acontius, deutscher Humanist und Lyriker
• 1585: Simon Sulzer, Schweizer reformierter Theologe und Reformator
• 1600: Samuel Fischer, deutscher Theologe
• 1627: François de Montmorency-Bouteville, französischer Adliger
• 1670: Erdmuthe Sophie von Sachsen, Markgräfin von Brandenburg-Bayreuth, Kirchenlieddichterin, Schriftstellerin und Historikerin
• 1687: Heinrich Herbst der Ältere, deutscher Orgelbauer
• 1699: Josiah Child, englischer Kaufmann, Ökonom und Merkantilist
• 1700: Placidus von Droste, Fürstabt von Fulda

18. Jahrhundert[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

• 1706: Johann Jacob Baur, Bürgermeister von Tübingen
• 1714: Matthew Henry, britischer Pfarrer und Bibelkommentator
• 1719: Heneage Finch, 1. Earl of Aylesford, britischer Adeliger und Politiker
• 1722: Maria Landini, italienische Opernsängerin
• 1724: Johann Theile, deutscher Komponist, Musikpädagoge und Kapellmeister

• 1727: Georg I., Kurfürst von Hannover und König von Großbritannien
• 1727: Andreas Reinecke, deutscher Orgelbauer
• 1735: Pirro Albergati, italienischer Komponist
• 1737: Johann Georg Achbauer der Jüngere, böhmischer Baumeister des Barock
• 1754: Nicolas Siret, französischer Komponist, Organist und Cembalist
• 1756: Hans Jacob Rietmann, Bürgermeister von St. Gallen (Schweiz)
• 1759: Louis de Cahusac, französischer Dramatiker und Librettist, Mitarbeiter an der Encyclopédie
• 1762: Dorothea Christina von Aichelberg, deutsche Adelige
• 1763: Jean-Pierre de Bougainville, französischer Althistoriker
• 1767: Giuseppe Zocchi, italienischer Maler, Zeichner und Kupferstecher
• 1777: Johann Joseph Christian, deutscher Bildhauer und Holzschnitzer
• 1788: Jan Tesánek, tschechischer Gelehrter und Autor wissenschaftlicher Literatur
• 1791: Catherine Macaulay, englische Historikerin, Frauenrechtlerin und republikanische Schriftstellerin
• 1797: Justus Christian Ludwig von Schellwitz, deutscher Rechtswissenschaftler
• 1800: Johann Balthasar Hundeshagen, deutscher Jurist und Historiker

19. Jahrhundert[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

• 1802: Susette Gontard, große Liebe des Dichters Friedrich Hölderlin
• 1803: Wilhelm Heinse, deutscher Dichter

• 1813: Anton Graff, deutscher Porträtmaler
• 1827: Fidel André, deutscher Politiker
• 1859: Cornelis Adriaan Bergsma, niederländischer Chemiker, Botaniker und Agrarwissenschaftler
• 1874: Howard Staunton, britischer Schachspieler, Schachjournalist und Shakespeare-Forscher
• 1878: Emmanuel Ludwig von Fellenberg, Schweizer evangelischer Geistlicher
• 1881: Coronado Chávez, Präsident von Honduras
• 1885: Muhammad Ahmad, islamisch-politischer Führer, Anführer des Mahdi-Aufstandes im Sudan
• 1888: Franz Napoleon Heigel, französisch-deutscher Maler
• 1888: Edmund Neupert, norwegischer Pianist, Komponist und Musikpädagoge
• 1887: E. Marlitt, deutsche Schriftstellerin
• 1896: Benjamin Bristow, US-amerikanischer Politiker
• 1897: Friedrich Herman Semmig, deutscher Schriftsteller und Philosoph

20. Jahrhundert[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

1901–1950[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

• 1905: Francis Lubbock, US-amerikanischer Politiker, Gouverneur von Texas

• 1912: Ion Luca Caragiale, rumänischer Schriftsteller
• 1918: Franz Eher, deutscher Journalist und antisemitischer Verleger
• 1923: Morris Rosenfeld, US-amerikanisch Lyriker
• 1924: Paul Mankiewitz, deutscher Bankier
• 1925: Paul Cazeneuve, kanadischer Schauspieler und Theaterleiter
• 1925: Felix Klein, deutscher Mathematiker
• 1930: Karl von Amira, deutscher Rechtshistoriker
• 1933: Melville Best Anderson, US-amerikanischer Romanist, Italianist und Anglist
• 1933: Tim Birkin, britischer Autorennfahrer
• 1935: Szymon Askenazy, polnischer Historiker, Diplomat und Politiker
• 1936: Moritz Schlick, deutscher Philosoph
• 1938: Vladimir R. Đorđević, serbischer Musikwissenschaftler und -ethnologe
• 1940: Wladimir Köppen, deutscher Meteorologe, Klimatologe und Botaniker
• 1941: Ludwig Vörg, deutscher Alpinist
• 1942: August Froehlich, deutscher Priester, Widerstandskämpfer gegen das NS-Regime und Märtyrer
• 1950: Kurt Fischer, deutscher Politiker
• 1950: Julio Fonseca, costa-ricanischer Komponist

1951–2000[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

• 1952: Eugen Abresch, deutscher Unternehmer, Erfinder, Kunstsammler und Politiker
• 1956: José Perotti, chilenischer Maler und Bildhauer

• 1959: Hermann Brill, deutscher Politiker, Widerstandskämpfer gegen das NS-Regime
• 1965: Joseph Auslander, US-amerikanischer Dichter
• 1965: David O. Selznick, US-amerikanischer Filmproduzent
• 1969: Judy Garland, US-amerikanische Filmschauspielerin
• 1969: Mirko Jelusich, österreichischer Schriftsteller
• 1970: William Melville Martin, kanadischer Politiker und Richter
• 1970: Grete Wiesenthal, österreichische Tänzerin
• 1971: Heinrich Fassbender, deutscher Politiker
• 1972: Elton Britt, US-amerikanischer Country-Musiker
• 1973: Friedl Czepa, österreichische Schauspielerin
• 1974: Darius Milhaud, französischer Komponist
• 1977: Elisabeth Müller, Schweizer Jugendschriftstellerin
• 1977: Paul Oppenheim, deutscher Chemiker, Philosoph, Privatgelehrter und Industrieller
• 1978: Jens Otto Krag, dänischer Politiker
• 1978: Heinz-Günter Stamm, deutscher Schauspieler, Hörspiel- und Theaterregisseur
• 1979: Louis Chiron, monegassischer Rennfahrer
• 1981: Ernst Duschön, deutscher Politiker
• 1981: Walter Glaß, deutscher Nordischer Kombinierer
• 1981: Robert George Howe, britischer Diplomat
• 1983: David Macdonald, britischer Filmregisseur
• 1983: Otto Reckstat, deutscher Industriearbeiter und Gewerkschaftsfunktionär
• 1984: Gerhard Frommel, deutscher Komponist und Musikpädagoge
• 1984: Joseph Losey, US-amerikanischer Regisseur
• 1987: Fred Astaire, US-amerikanischer Tänzer, Sänger und Schauspieler
• 1988: Burrill Phillips, US-amerikanischer Komponist und Musikpädagoge
• 1990: Ilja Michailowitsch Frank, russischer Physiker, Nobelpreisträger
• 1992: Peter Müller, deutscher Boxer
• 1993: Walter Ableiter, deutscher Politiker
• 1994: Ludwig Mecklinger, Minister für Gesundheitswesen in der DDR
• 1995: Yves Kardinal Congar, französischer Ordensgeistlicher, Theologe und Kardinal
• 1996: Terrel Bell, US-amerikanischer Politiker
• 1996: Edmund Heinen, deutscher Hochschullehrer
• 1997: Hans Hausmann, Schweizer Schauspieler, Regisseur, Übersetzer und Hörspielautor
• 1998: Klaus Piontek, deutscher Schauspieler
• 1999: Guy Tunmer, südafrikanischer Autorennfahrer

21. Jahrhundert[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

• 2001: Luis Carniglia, argentinischer Fußballspieler und -trainer
• 2002: Conrad Hansen, deutscher Pianist
• 2003: Wassil Bykau, weißrussischer Schriftsteller
• 2004: Bob Bemer, US-amerikanischer Computerpionier
• 2004: Mattie Stepanek, US-amerikanischer Lyriker
• 2004: Thomas Gold, US-amerikanischer Astrophysiker
• 2005: Manolis Anagnostakis, griechischer Dichter
• 2005: Carson Parks, US-amerikanischer Musiker
• 2006: Heinz Ludwig Ansbacher, deutsch-US-amerikanischer Psychologe
• 2006: Alexander Jahr, deutscher Verleger und Rechtsanwalt
• 2007: Manuel Correia de Andrade, brasilianischer Autor, Historiker, Geograph, Jurist und Professor
• 2007: Bernd Becher, deutscher Fotograf
• 2008: Klaus Michael Grüber, deutscher Theater- und Opernregisseur

• 2008: George Carlin, US-amerikanischer Komiker, Schauspieler und Autor
• 2008: Albert Cossery, frankophoner ägyptischer Schriftsteller
• 2008: Gerhard Meier, Schweizer Schriftsteller
• 2009: Irina Atykowna Asisjan, russische Kunsthistorikerin, Architektin und Malerin
• 2013: Allan Simonsen, dänischer Autorennfahrer
• 2015: Laura Antonelli, italienische Schauspielerin
• 2015: James Horner, US-amerikanischer Komponist
• 2015: Gabriele Wohmann, deutsche Schriftstellerin
• 2016: John William Ashe, antiguanischer Botschafter, Präsident der Generalversammlung der Vereinten Nationen
• 2017: Gunter Gabriel, deutscher Sänger
• 2017: Ketumile Masire, Staatspräsident von Botswana
• 2018: Felicia Langer, israelisch-deutsche Juristin und Menschenrechtsaktivistin
• 2018: Vinnie Paul, US-amerikanischer Schlagzeuger (Pantera)
• 2019: Walter Neupert, deutscher Biochemiker und Mediziner
• 2019: Zdeněk Remsa, tschechoslowakischer Skispringer und Skisprungtrainer
• 2020: Tom Kollins, US-amerikanischer Snooker- und Poolbillardspieler sowie Billardfunktionär und -trainer
• 2020: Joel Schumacher, US-amerikanischer Filmregisseur

Feier- und Gedenktage[Bearbeiten | Quelltext bearbeiten]

• Kirchliche Gedenktage
  • Hl. Paulinus von Nola, Bischof von Nola (evangelisch, katholisch, orthodox)
  • Hl. Alban von England, römischer Märtyrer und Schutzpatron (anglikanisch, katholisch)
  • Hl. Aaron von Caerleon, römischer Märtyrer (katholisch)
  • Hl. John Fisher, englischer Vizekanzler und Theologe, Kardinal und Schutzpatron (katholisch)
  • Hl. Thomas Morus, englischer Autor, Staatsmann und Politiker, Märtyrer und Schutzpatron (katholisch)
  • Zehntausend Märtyrer, römische Legende

• Namenstage
  • Achatius, Eberhard, Thomas

• Staatliche Feier- und Gedenktage
  • Kroatien: Tag des antifaschistischen Kampfes
  • Russland: Tag der Erinnerung und der Trauer

Az emléknapok és akciónapok listája további bejegyzéseket tartalmaz .

Tételek [ Szerkesztés | forrás szerkesztése ]

1. ↑ Még mindig hiányoznak pontszámok a jangcei hajótörésben. Letöltve: 2013. június 23. (angol). 
2. ↑ Kettős katasztrófa sújtja Kínát. Letöltve: 2013. június 22. (angol). 

---